Az egykori kelet-csanádi, ma nyugat romániai település, Kisiratos első írásos emléke a 15. század első felből való. Az itt talált régészeti leletek azt bizonyítják, hogy Arad megye egyik legrégebbi lakott vidéke. A helynév eredete vitatott, egyesek az írás, íratás, mások az irtás szóból származtatják. Ma is látható jele az ősidőkre visszanyúló emberi jelenlétnek a Kisiratos határában emelkedő két Kunhalom. A török hódoltság alatt Kisiratos fokozatosan elnéptelenedett.
Újkori története 1818-ban kezdődik, amikor Aradtól 25km-re északnyugatra telepítették újjá Kisiratos néven. A mai kisiratosi lakosok ősei dohánykertészek voltak, elsősorban Szeged környékéről, de Nógrád megyéből is. A lakosság ma is őrzi a „ szögedies” nyelvjárást.
Mindig is a földművelés jelentette a fő foglalatosságot. Kisiratos messze földön híres a gyümölcsfa-termesztésről is.
1968-ban kisiratost egy tollvonással megfosztották a községi rangtól. A közeli Kürtöshöz tartozott 2004-ig, amikor a helyiek úgy döntöttek, hogy saját kezükbe veszik a sorsuk irányítását. Az önállósodás velejárója volt az infrastrukturális, gazdasági és szellemi fellendülés. Elévülhetetlen érdeme volt mindenben az önállósodás utáni első polgármesternek, az addigi kürtösi alpolgármesternek, Almási Vince egykori iskolaigazgatónak, aki több mint 10 éve állt a község élén. A kulturális rendezvények felkarolása, testvértelepülési kapcsolatok ápolása jellemezte ezt a korszakot. Jelenleg öt testvértelepüléssel tartják a kapcsolatot és működnek együtt. Testvértelepüléseik Magyarországon: a legrégebbi kapcsolatot Lőkösházával írták alá, majd Dombiratos, Pusztaszabolcs, Úri-val kötötték meg, valamint Balony községgel Csallóközből.
Az oktatás magyar nyelven zajlik, az első négyosztályos elemi iskola 1841-ben nyílt meg a plébánia mellett. A Páter Godó Mihály Általános Iskolában jelenleg az előkészítő osztálytól nyolcadikig folyik a tanítás.
A világosi fegyverletétel 160. évfordulóján, 2009-ben a központban avatták fel Füredi Gábor békéscsabai fafaragó, a Szent György Lovagrend tagjának kopjafa kompozícióját, ez az 1848-1849-és magyar forradalom és szabadságharc egyetlen kisiratosi emlékműve.
Szociális intézmények
A Máltai-ház alapkövet 1995-ben tették le, két év múlva kezdte meg tevékenységét a szociális étkezde.1998 óta főleg mozgássérült időseket fogadnak be a 40 férőhelyes otthonba, amelyben gondozók és egészségügyi asszisztensek biztosítják, hogy a rászorulók semmiben se szenvedjenek hiányt.
Almási Bélának köszönheti a település a kultúrtörténeti jelentőségű létesítményét, a Tájházat is. A tájház udvarán található Almási Béla síremléke és mellszobra. Az Ő nevéhez kötődik a Málta- ház, melynek alapkövét 1995-ben rakták le és azóta működik.
A község szociális érzékenységét jelzi, hogy gyermekotthon is működik a településen: a dévai Szent Ferenc Alapítvány Pio Atya -házában főleg Arad megyei, nehézsorsú családok gyermekeiről gondoskodnak. A településen nagy hangsúlyt fektetnek a kulturális örökség ápolására, hagyományok őrzésére, a népszokások gyakorlására.
Néphagyományok, népzene
A településen nagy hangsúlyt fektetnek a kulturális örökség ápolására, a hagyományok őrzésére, a népszokások gyakorlására. A citera védjegyévé vált Kisiratosnak.
A több mint tízéves Gyöngyvirág néptáncegyüttes utánpótlása az iskola diákjai közül kerül ki.
Szabadidő
A termálvizes strand a 80-as évek végén épült meg három medencével, amely a környékbeliek kedvenc kikapcsolódási helye.
Gasztronómia
A környéken is híres gasztronómiai különlegesség a kisiratosi savanyú, vagy ahogy itt mondják,,savanyaleves”.
Lakodalmakban, bálokban, falunapokon ezt tálalják fel, ünnepnapokon ez a családi ebéd.
Az életünket meghatározza a templomhoz kötődő évek. Hitet, lelkiséget, értékrendet, személyes kapcsolatokat, közösséget kapunk általa. Kisiratos életében mindig fontos szerepet töltött be az egyház. Maga a település megalapítása összefonódik a vallással, 1818-ban ide érkező telepesek első dolga az volt, hogy a leendő település központjába keresztet állíttassanak, hogy ezzel kérjék Isten áldását új otthonukra.1880 márc. 29- alapkő letétele, a toronykeresztet 1880 nov 1-én tették fel, 1881 szetember.14-szentelték fel Szt. kereszt felmagasztolásának ünnepén.
A közel 1700 lakos 90 százaléka magyar nemzetiségű, kevés kivételtől eltekintve római katolikus felekezetű. A központban magasló jelenlegi templom 1880-ban készült el, és a Szent Kereszt felmagasztalásának tiszteletére szentelték fel. Szeptember 14 –én van a búcsú ünnepe. Itt szolgált Hodács Ágoston főesperes. Jelentős írói, költői, értékes műfordítói egyházirodalmi tevékenységet folytatott. A falu szülötte néhai Godó Mihály jezsuita szerzetes, akinek a szülőháza őrzi emlékét, valamint a kisiratosi temetőben sírhelyénél tudjuk kegyeletünket róni.
A település weboldala: http://www.dorobanti.kisiratos.eu/